Az október 23-i ünnep alkalmából meghirdetett Diákutaztatási Programra benyújtott pályázatukat a Rákóczi Szövetség támogatásban részesítette. Így e ünnep alkalmából a Rákóczi Szövetség október 23-i Diákutaztatási Programjában részt vett iskolánk is. A nap legjobban várt eseménye a veszprémi vár megnézése. Veszprém a királynék városa. A város, a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el. Északról a Bakony, délről a Balaton-felvidék, keletről pedig a sík Mezőföld, a Veszprémi-fennsík határolja.

Első királyunk, Szent István felesége, Gizella révén vált a királynék városává és az 1001-ben itt alapított püspökség okán a katolikus egyház egyik meghatározó központjává. Veszprémnek fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban is, I. István itt győzte le Koppány seregeit. A város kedvenc tartózkodási helye volt I. István feleségének, Gizellának.Később évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, és viselték a királyné kancellárjának címét.

Veszprém fontos látnivalói közé tartozik az Érseki Palota, a Gizella-kápolna, a Gizella királyné Múzeum és a Szent György-kápolna, valamint a Művészetek Háza és a Magyar Építőipari Múzeum Téglagyűjteménye.

Sétánkat a város központjában kezdtük. Az Óváros térről indultunk el, és elsőként a Tűztornyot néztük meg. A vár déli végében elhelyezkedő 48 méter magas torony középkori eredetű. A torony tetejéről egész Veszprémet szemmel lehetett tartani. Ez igen fontos volt a szeles városban, ahol nagy volt az esélye, hogy egy fellobbanó tűz pillanatok alatt tovaterjedjen. A védelem hatékonyságát később azzal is sikerült fokozni, hogy a Tűztorony szomszédságában épült meg a Fecskendőház, amelyben Veszprém tűzoltósága kapott helyet.Később a tornyot egy földrengés súlyosan megrongálta. Az ezt követő négy évben Tumler Henrik építőmester a felső részt copfstílusban építette újjá. A Tűztorony eredetileg a várkaput védő toronynak épült, Az 1810-es földrengés folyamán azonban annyira megsérült, hogy a helyi hatóság lebontását fontolgatta. A veszprémi nemesség azonban közbelépett és megmentette. A vigyázótorony így lett tűztorony. Ma a város legszebb kilátóhelye, s egyben óratornya, mely óránként Csermák Antal verbunkos zenéjét játssza. Fecskendőház oldalában áll Nepomuki Szent János, valamint Szent Flórián szobra.

Majd tovább haladva a Várkapu tárult elénk. A Várkapu másik neve, a Hősök Kapuja, mely az első világháború magyar áldozatainak állít emléket. Az építmény Pázmándy István tervei alapján készült, 1936-ban. A Várkapu melletti jobb oldali torony múzeumként szolgál, amelyben tavasztól őszig kőtár és ásványkiállítás látható.

A kapun belépve már a várban találtuk magunkat, ez a Vár utca. A látvány valóban utca jelleget tükröz. Tovább haladva elérkeztünk a vár északi fokára. Itt áll Szent István és Boldog Gizella szobra. Innen kitekintve a régi óváros házaira, girbe-gurba utcáira pillanthatunk, balra láthatjuk a Viadukt kettős ívét, jobbra a Benedek-hegyet, a messze távolban pedig a Bakonyt. A vár északi fokán érezhettük meg azt, hogy Veszprém valóban a szelek és a harangok városa. Hiszen a hagyomány szerint, ha nem fúj a szél, akkor épp harangoznak. Gyönyörű látvány tárult elénk, ahonnan láttuk a Benedek-hegyet. Így elindultunk a hegy felé. A vár melletti lépcsőn haladva „lemásztunk” a hegyre. A sziklatömbön kőkori és bronzkori leleteket, valamint honfoglalás-kori temetkezési eszközöket tártak fel. Fehér sziklatömbjén láthatjuk az 1904-ben felállított keresztet. Alatta kanyarog a Séd, melynek partjain középkori hangulatú utcácskák láthatók.

A város megnézése után visszamentünk Tatabányára, mert a nap végéhez érkeztünk. Könnyes búcsút vettünk testvériskolánk diákjaitól és tanárától. Elbúcsúztunk és hazaindultunk. A közös nap végén elfáradtan, de boldogan tértünk haza. Barátságainkat tovább mélyítve tértünk vissza Dunaszerdahelyre.